Miért csak a jelenben ismerhetők meg a törvények?
A jelenben a valóságot tapasztaljuk meg, amiben az Ég összes törvénye megjelenik. A múlt és a jövő a képzeletünk szerint jelenik meg, amiben csak az általunk ismert törvények jelennek meg.
Az eddigi tapasztalataink meghatározzák, hogy mit ismertünk meg eddig az Ég törvényeiből, és azt is, hogy jelenleg minek az érzékelésére vagyunk képesek, mi az, amit megismerhetünk, aminek az érzékelésére már képesek vagyunk.
A tanulás folyamatos, a tudásunk folyamatosan nő a tapasztalatainknak köszönhetően, ahogyan az érzékelésünk is.
A múltat és a jövőt mindig az alapján képzeljük el, amit már megismertünk a világot meghatározó törvényekből, az Ég törvényeiből, ezért a múltat mindig másképpen látjuk, és a jövőt mindig másnak képzeljük el, folyamatosan változnak a tudásunk változásával.
A jelen viszont nem a tudásunk szerint jelenik meg. A jelenben a valóság jelenik meg, ami mindig az ég összes törvénye szerint jelenik meg. A jelent is csak a jelenlegi tudásunk szerint tudjuk értelmezni és felfogni, de a megjelenő valóságban az ég minden törvénye megjelenik. Ezért lehetséges, hogy ugyanaz a tapasztalat éppúgy tanulságos különböző tudással rendelkező emberek számára is.
Minden tapasztalatból tanulunk. Ugyanabban a tapasztalatban lehetünk tanítók vagy tanulók, mindkét fél tanul valamit a tapasztalatból a saját szintjének megfelelően. A jelenben mindig több információ van, mint amit látunk, amit érzékelni képesek vagyunk.
A múlt és a jövő a képzeletünkben jelenik meg. A képzeletbeli helyzetekben is tanulunk, de nem azért, mert ott is megjelennek az Isten törvényei, hanem azért, mert a saját tudásunk jelenik meg a képzeletünkben különböző variációkban. A már megismert törvények jelennek meg a képzeletünkben mindenféle formában, amit lehetségesnek vagy éppen elképzelhetőnek tartunk.
Képzeletünk tartalma nem biztos, hogy a valóságban is képes lenne megjelenni, sőt sok esetben tudjuk, hogy képzeletünk eredménye nem lehet valóságos, mégis a tanulási folyamat része, hogy mindenféle körülmények között létrehívjuk, megjelenítjük a jelenlegi tudásunkat a képzeletbeli térben.
Isten törvényei viszont csak a valóságban jelennek meg, mert a valóság mindig az Ég törvényeinek az anyagi megjelenése.
Isten törvényei teljes harmóniában léteznek, de csak az ellentétek megjelenése által válnak érzékelhetővé. Az ellentétek pedig csak úgy képesek érzékelhetővé válni, ha a megjelenő ellentétek egyik felét elutasítjuk, kizárjuk az érzékelésünkből, hogy a másik felét képessé váljunk érzékelni.
A jelenben megjelenik az értékeléseink és érzékelésünk szerint az, amit értelmezni tudunk, a jelenben megjelennek az Ég törvényei olyan formában, ami valóban lehetséges. Az értékelések szükségesek az érzékeléshez, de az értékelések megszűnése is szükséges a megértéshez, annak megértéséhez, hogy mi is az, ami az ellentétekben megjelenik. Ez a képzeletben nem lehetséges, a tapasztalatainkban jelenik meg felismerhetően az, hogy a valóságban az értékeléseink nem léteznek, de az, aminek az érzékelésére képessé váltunk az értékeléseink által, az létezik. Isten törvényei szerint, az Ég törvényei szerint.