Az idő meghatározása

Illustration © Genesis Logic

Az első nap, azaz az első teremtési ciklus úgy zárult, hogy a nappal és az éjszaka váltakozásával létrejön a tapasztalatok megismételhetősége. A tapasztalatok viszont csak akkor válnak el egymástól, ha időben is elválasztjuk őket.

A tapasztalatokat egyesével kell megismerni, hogy a megjelenő törvények megkülönböztethetőek legyenek. Az egyesével, egymás után történő megismerés szükséges, ezért az időben és térben korlátozott megtapasztalás által leszünk képesek megismerni a megjelenő törvényeket.

A megfogalmazás szerint Isten nem a jelent teremti meg, hanem létrehoz egy „mennyezetet” a vizek és a vizek között.

A Biblia megfogalmazása szerint a mennyezet a jelen, ami itt és most megjelenik. A múlt a jelen előtti idők, tapasztalatok sora, a jövő pedig a jelen utáni idők, tapasztalatok sora.

„És nevezé Isten a mennyezetet Égnek”. Az ég jelentése a korábbiak szerint a törvények világa, ahol a meghatározásaink vannak. A jelenben megjelennek a meghatározások, mert az égben lévő törvények jelennek meg az anyagi világban. A jelenben mindig a törvények megjelenési formáit tapasztaljuk meg, ami igaz a múltra és a jövőre is akkor, amikor éppen megtapasztaljuk az adott tapasztalatokat, de csak akkor, amikor éppen jelenként tapasztaljuk meg őket.

A múlt és a jövő viszont, amire emlékezünk és amit elképzelünk, nem jelent tapasztalatot. Elképzelni bármit elképzelhetünk, de megjelenni minden csak úgy képes, ahogyan az az ég törvényei szerint lehetséges, ezért lesz a mennyezet neve: Ég.

A múlt és a jövő elképzelésének a jelentősége is megjelenik már itt, mert a múlt és a jövő a vizek, melyek tudattalanul jelen lévő törvényeket jelentik. Mi elképzeljük, hogy mi hogyan fog megjelenni az alapján, ahogyan jelenleg a világ törvényeit ismerjük. A bekövetkező tapasztalatok pedig igazolják az elképzeléseinket, ha az történik, amit vártunk, vagy rámutatnak az elképzeléseink hibáira, ha nem az történik, amit vártunk.

Sok fordítás a Boltozatot használja, ezért mindkettőt felvesszük a Kifejezéstárba.

Boltozat, Mennyezet: Jelen.

Határvonal, amely az eddigi tapasztalataink révén megismerhető törvényeket elválasztja azoktól a törvényektől, amelyek tapasztalatok híján még nem megismerhetőek számunkra. A jelen pillanat, ahol megjelennek a törvények következményei az anyagban, megtapasztalhatóak, és a helyes figyelem által felismerhetőek.

1Mózes 1:6-8

Az ég meghatározása a törvények világát jelenti, amik megjelennek az anyagi világban. Ez alapján a leírás alapján az ég jelentése azzal bővül, hogy a jelenben jelenik meg az ég.

Csak a jelenben megjelenő tapasztalatban jelennek meg biztosan az égben meghatározott törvények. A megismerés során a tapasztalataink alapján megfogalmazzuk az ég törvényeit, olyan formában, amire jelenleg képesek vagyunk, de, hogy azok mennyiben azonosak az ég törvényeivel, azt a jelenben megélt tapasztalatok mutatják meg.

Ez már a tűzpróba gyakorlatilag.

A tapasztalatok tüzében elégnek a téves meghatározásaink, és megerősödnek, megedződnek azok, amik azonosak a valódi törvényekkel.

Az elképzeléseink szerint látjuk a világot és a jövőben bekövetkező eseményeket, de az ég törvényei szerint jelenik meg a valóság a jelenben.

A tűz folyamatosan ég, a tűz az élet, a tapasztalatok sora, ami folyamatosan csiszolja a tudásunkat, ha a tapasztalatok alapján a tudásunkat formáljuk.

Az ég fogalmát ki kell bővítenünk, mert Isten nevezi el a mennyezetet Égnek.

Ez kiegészíti az idő megjelenésével az ég jelentésének fogalmát és kijelenti, hogy a jelenben megélt tapasztalatokban jelennek meg az ég törvényei.

Ég: Jelen

A boltozat a jelen, neve az Ég. A jelen tapasztalatai nyújtják a törvények megismerésének lehetőségét. Amikor jelen vagyunk az itt és mostban, akkor a törvényeket látjuk megjelenni a valóságban.

1Mózes 1:8

Az idő meghatározása előtt ezt még nem lehetett meghatározni, a tapasztalatok ismétlődése teszi lehetővé a meghatározás bővítését. A megismerés során így a korábban megismert meghatározások jelentése is bővül és egyre pontosabbá válik.

Az a kijelentés, hogy a jelenben jelennek meg az ég törvényei, arra is rámutat közvetve, hogy az ember által megalkotott meghatározás a megismerés módja. A megalkotott meghatározásaink helyessége viszont a jelenben megélt tapasztalatok alapján nyer megerősítést. Az eddigi tapasztalataink alapján megalkotott meghatározásaink, világképünk, valamilyen jövőt feltételeznek, és a múltat is értékelik valamilyen formában. A megjelenő valóság pedig megmutatja, hogy az elképzeléseink mennyire felelnek meg a valóságnak.

Második nap: Idő, jelenlét.

A teremtés második ciklusa.

A jelen pillanat, mint a megismerés forrása. A jelenlét, a jelen pillanat folyamatának a meghatározása. Az Ég, a törvények megismerésének kapuja, a jelen. Az idő: a múlt, jelen és jövő meghatározása.

1Mózes 1:8

Az elképzelt és a megvalósuló jövő tekintetében nagyon lényeges és konkrét megállapítást tesz a Biblia. A megvalósuló jövő és az elképzelt jövő között azért van különbség, mert a tudásunk különbözik. Isten, aki minden törvényt ismer és az értelem teljes birtokában van, azaz ismeri a törvények közötti teljes kapcsolati hálót, pontosan tudja, hogy mi fog történni, az emberek hogyan fognak dönteni, milyen szándékaik vannak, és meg tudják-e azokat valósítani. Amit Isten megjövendöl, az meg is történik, mindig.

Az emberek elképzelései a jövőről azért különböznek, mert más-más tudás birtokában vannak, és más-más kapcsolati hálót látnak megjelenni az általuk értelmezett tudás elemei között, így az elképzelt jövő is egyénenként különbözik.

A megvalósuló jövő aztán mindig az ég törvényei szerint valósul meg, és az ég törvényei között létező kapcsolati háló mutatkozik meg. Ezek is új tapasztalatok, melyek rámutatnak az általunk érvényesnek vélt tudás hibáira, félreértelmezéseire.

A megvalósuló jövő jelenné válik, és megmutatja, hogy a tudásunk mennyire felel meg a valóságnak, így a jelen tisztító tüzében folyamatosan edződik a valós tudásunk, és folyamatosan égnek ki a tévedéseink.

CF