Mit jelent a mennyezet a Bibliában?
A mennyezet a jelen pillanatban érzékelhető világot jelenti.
A világ érzékelése a tudat számára korlátozott térben és időben is. Az érzékelés pontja a jelen, ami az érzékelés törvényei szerint folyamatosan halad. Az érzékelés korlátozottsága szükséges, hogy a világban képesek legyünk elkülöníteni és felismerni a világot meghatározó törvényeket.
A múlt és a jövő éppúgy létezik, mint a jelen, de az érzékelés, azaz az idő törvényei teszik folyamattá a létezésüket.
A jelent mindig tisztán érzékeljük, de csak olyan szinten, amilyen szinten azt az érzékszerveink és a tudásunk lehetővé teszi.
A múlt és jelen a tudat számára mindig olyan mértékben megismerhető, amennyi tudással rendelkezik. A jelenlegi tudásunk szerint tudjuk elképzelni, hogy mi történt a múltban, és hogy mi fog történni a jövőben.
Az elképzelt múlt és jövő ezért különbözik a megtörtént múlttól és a megvalósuló jövőtől, mert az anyagi világ megjelenésére minden törvény hatással van, nem csak azok, amiket a tudat már megismert.
Az elképzelt jövő és a megvalósuló jövő közötti különbségek rámutatnak a jelenlegi tudásunkon túli törvények jelenlétére, melyeket a tapasztalataink alatt felismerünk és hozzákapcsolunk a jelenlegi tudásunkhoz.
A tapasztalatok ismétlődése pedig rámutat, ha tévesen értelmeztük a korábbi tapasztalatokat és téves tudással rendelkezünk.
A múltról alkotott képünk is folyamatosan változik a tudásunk növekedésével, minél több törvényt ismerünk, annál tisztábban látjuk a múlt eseményeit is.
A múlt és a jövő ezért változik a számunkra a tudásunk függvényében, de valójában csak a tudásunk változik, a múlt és a jövő épp úgy létezik, mint a jelen.