Mi az Ünnep jelentősége, és miért van rá szükség?
Az ünnep egy ismétlődő tapasztalat, melyet mi magunk határozunk meg. Emlékeztetőül szolgál, hogy a megértett törvényeket a későbbi meghatározásaink szerint kialakuló akaratunk ne törölhesse el.
Az ünnep jelentősége a törvények közötti kapcsolati háló megértéseként mutatkozik meg. A törvények nemcsak megjelennek a valóságban, de meghatározzák minden további törvény megjelenését is.
Nem hozható létre bármilyen törvény, mert a törvények közötti kapcsolati háló meghatározza azt, hogy mi jelenhet meg a már létező világban.
A folyamat a következőképpen néz ki:
Isten nem az anyagi világot határozta meg, hanem egyszerűen meghatározásokat hozott létre. A meghatározás attól válik valóban meghatározássá, hogy az megjelenik anyagi formában, azaz az első meghatározások megnyilvánulásaként megjelent az anyagi világ.
A világ így már az első meghatározásokkal megjelent anyagi formában, mivel a Biblia első verse pontosan azt határozza meg, hogy a meghatározások, azaz Isten törvényei pontosan azért meghatározások, mert meghatározzák valaminek az anyagi megjelenését. Ezt jelenti, hogy Isten kezdetben meghatározta az Eget és a Földet a korábbi elemzéseink szerint.
Ez a meghatározás viszont konkréttá teszi az anyagi megjelenését, ezért nem határozható már meg bármi, mert az anyagi világ már létezik a létezését meghatározó törvények szerint.
A további meghatározások tehát már csak úgy jelenhetnek meg az anyagi világban, hogy a korábbi meghatározások már nem változnak meg. Az új meghatározások tehát csak akkor képesek megjelenni az anyagi világban, ha a korábbi meghatározásoknak semmilyen módon nem mondanak ellent, és azok között lehetséges a megjelenésük.
Bármilyen „meghatározás” létrehozható, de ha a meghatározásunk ellentmond bármilyen már létező törvénynek, akkor az nem képes megjelenni az anyagi világban, mert az anyagi világ már létezik a korábban létrehozott meghatározás szerint. Ha az új meghatározásunk nem képes megjelenni az anyagi világban, akkor valójában nem is határoz meg semmit, ami létezik, így nem is tekinthető meghatározásnak, mivel semmit sem határoz meg.
Az anyagi világ így nemcsak a megjelenése a meghatározásoknak, hanem a meghatározások létezésének a feltétele is, mert ha a meghatározásunk nem képes megjelenni az anyagi világban, akkor az Égben sincs helye, mert nem hoz létre semmilyen anyagilag megjelenő és értelmezhető formát.
Az Ég és a Föld létezése így nem két külön objektum, valójában csak együtt tudnak létezni, mert semmi sem jelenhet meg az anyagi világban, ami nincs meghatározva az Égben, de semmi sem létezhet az Égben, ami nem jelenik meg az anyagi világban, mert ha nem jelenik meg, akkor valójában az nem egy meghatározás, mivel nem határozza meg semminek a létét.
Az anyagi világban így Isten meghatározásai léteznek anyagi formában. Mondhatjuk, hogy Isten törvényei határozzák meg az anyagi világot, mert valóban így van, de az anyagi világ valójában nem egy másik világ, hanem a megjelenési forma, így célszerűbb és pontosabb ezt úgy megfogalmazni, hogy: Isten törvényei jelen vannak az anyagi világban, az anyagi világban válnak érzékelhetővé a törvények és a törvények közötti kapcsolati háló, a törvények egymásra épülése, melyek az anyagi megjelenésük által meghatározzák azt is, hogy milyen további meghatározások alkothatók meg.
Az Ünnep így egy olyan visszatérő, emlékeztető tapasztalat, amely arra mutat rá, hogy az akaratunk megvalósítása csak Isten törvényeivel harmóniában lehetséges, mert nem változtathatjuk meg azt, ami már létezik. Ami létezik, az Isten törvényei szerint létezik, és mi a már létező valóságon belül határozhatunk meg bármit, de nem változtathatunk a törvényeken, nem változtathatjuk meg azt, ami már létezik.
Az akaratunk megvalósítása így irányulhat a valóság megváltoztatására, de ez a változtatás új meghatározás létrehozását jelenti, amely a már létező meghatározások között lehetséges, nem pedig a már létező meghatározások megváltoztatását jelenti.
Az Ünnep a meghatározása szerint azt jelenti, hogy megismertük az Isten által alkotott törvényt, és ez lehetőséget ad további törvények megismerésére, de lehetőséget ad további törvények létrehozására is. A további törvények létrehozása viszont a létező törvények között lehetséges, így a meghatározások létrehozásának feltételei válnak ismertté, amikor az Ünnep jelentőségét megértjük.
Ha nem értjük az Ünnep jelentőségét, akkor a valóság elleni harccá válik az életünk, ahol a valóságot akarjuk megváltoztatni, míg az Ünnep megértésével a valóságot formálhatjuk tovább, a megismert törvények tiszteletben tartásával, mert eleve lehetetlen megváltoztatni azt, ami már létezik.
Életünk során a tudatos énünk azonosul a jelenlegi tudásunkkal, és valamilyen akaratot jelenít meg a tudás, mellyel azonosulunk.
Az Ünnep mindig rámutat, hogy vizsgáljuk meg, mi a valóság, mi az, amit biztosan tudunk, és ha az akaratunk a valóság törvényeinek ellentmond, akkor a saját tudásunkat kell pontosítanunk, mielőtt valamilyen új törvényt szeretnénk meghatározni, valami újat szeretnénk létrehozni, mert olyan meghatározás nem képes megjelenni az anyagi világban, amely ellentmond bármilyen már létező meghatározásnak.