Miért nem ismerhető meg a Tenger?

A Tenger mindig csak olyan mértékben ismerhető, amilyen mértékben a világ törvényeit eddig megismertük, mivel az eddig megismert tudásunk szerint tudjuk csak elképzelni a múltat és a jövőt.

A Biblia történeteiben a Tenger hol nyugodt, hol háborgó, mindig képlékeny és változékony. A jövőt mindig megtervezzük, de mivel nem ismerjük a világ összes törvényét, nem tudhatjuk, hogy az elképzeléseink szerint fognak-e alakulni az események.

Ha az történik, amit elterveztünk, akkor nyugodt vizekként jelenik meg a Tenger, ha nem, akkor viharos és kiszámíthatatlan lesz.

A tapasztalataink alapján elképzeljük a jövőt, és ha az történik, amit elképzeltünk, az megerősíti a tudásunkat, alátámasztja a világról alkotott elképzeléseinket. Ha viszont másként alakulnak az események, akkor az azt mutatja meg, hogy a világról alkotott elképzeléseink tévesek vagy hiányosak.

A megjelenő tapasztalatok visszaigazolják a tudásunkat, vagy rámutatnak a hibákra és hiányosságokra, de az Ember nem csak megismeri a világot, hanem alakítani is akarja, mert teljes mértékben azonosul a tudásával.

A korlátozott tudásunk alapján mindig egy meghatározott módon képzeljük el a jövőt és ezt az elképzelt jövőt meg is akarjuk valósítani. Az értékelések megjelenésével a jelen tapasztalatait nem csak érzékeljük, de a megismert világot meg is akarjuk változtatni, ezért a Tenger a számunkra sokszor tűnik háborgó és viharos erőnek, ami hatalmasabb nálunk, mert a valóságra nincs hatással az, hogy mi milyennek képzeljük el a jövőt, vagy hogyan akarjuk megváltoztatni a valóságot.

A világ létezik, és az, hogy mi létezik nem függ a mi jelenlegi tudásunktól, megjelenő akaratunktól vagy változtatási szándékainktól. Az ember értékelései, akarata és változtatási szándékai szintén meghatározott módon jelennek meg a tapasztalataiban, mert a világban megjelenő tapasztalatok léteznek, a hat teremtési ciklus alatt Isten mindent meghatározott, ami létezik.

A hat nap alapján a világ létezik, és az ember által megélt jelenben a reakciói és értékelései is léteznek, mert azok a múlt tapasztalatainak értelmezéséből születő meghatározások eredményeként jelennek meg az életünkben, amivel azonosulunk. Az értékeléseink és elvárásaink szerint elképzelt jövő is meghatározott ezért, amit mi az időben haladva egy folyamatként érzékelünk, és az elképzelt jövő és a megvalósuló jövő közötti különbségek megtapasztalása is meghatározott módon jelenik meg az életünkben.

Az elképzelt jövő és a megvalósuló jövő közötti különbségek váltják ki az érzelmeket, melyek szembesítenek a valóság és a valóságról alkotott elképzeléseink, meghatározásaink közötti különbségekkel.

A Tenger mindig az Ég összes törvénye szerint létezik, melyeket Isten meghatározott a hat teremtési ciklus alatt, de ezeknek mindig csak egy részét ismeri az Ember, ezért a Tenger sohasem azonos azzal, amit mi elképzelünk jövőként.

Az idő előrehaladtával mindig több tapasztalattal rendelkezünk, megváltoznak a világról alkotott elképzeléseink, és egyre több meghatározásunk jön létre a világ létezéséről.

Az időben tehát mi változunk, nem pedig a Tenger. A Tenger, mint a világban megjelenő tapasztalatok, kezdettől fogva léteznek, de az Ember elképzelései a világról folyamatosan változnak, és így a múltról és a jövőről alkotott feltételezései is folyamatosan változnak.

A Tenger, amely a megvalósuló jövő, épp oly szilárd és változatlan, mint a jelen pillanat, de mivel az Ember elképzelései folyamatosan változnak a világ létezését meghatározó törvényekről, ezért az Ember számára az elképzelt jövő is folyamatosan változik. Néha pont az történik, amire számítunk, néha viszont egészen más, ezért a jövő hol nyugodt és kiszámítható, hol pedig háborgó és kiszámíthatatlan, de sohasem megismerhető, mert mindig csak a jelenlegi tudásunk szerint tudjuk elképzelni a jövőt. A jövő viszont mindig a világ minden törvénye szerint létezik, ahogyan azt Isten a hatodik nap végén lezárta és kijelentette, hogy nem változtat azon többet.

Kapcsolódó Esszék és további tartalmak: