Miért nevezi Isten a Szárazat Földnek?
Az idő meghatározása után a valóság érzékelése a jelenben megjelenő tapasztalatokra korlátozódik, ezért az anyagi világ érzékelése csak a jelenben lehetséges az ember számára.
A Föld a törvények anyagi megjelenése, mely a Biblia első versében lett meghatározva. Ez a legalapvetőbb törvény. Az Isten által alkotott meghatározások attól meghatározások, hogy az anyagi világban megjelenik az, amit meghatároznak.
Minél több törvény kerül meghatározásra, annál több módon képesek megjelenni, mert minden új meghatározásra hatással van az, ami már létezik, az új meghatározások megjelenését mindig befolyásolja az, ami már létezik.
Az anyagi világ megjelenésére minden törvény hatással van, ami létezik, ami az égben meghatározásra került.
A törvények viszont nem lennének megismerhetőek, ha nem lenne korlátozott a tudat érzékelése, mert akkor a meghatározásokat nem lehetne elkülöníteni egymástól.
Az idő meghatározása a tudat érzékelését korlátozza, és az anyagi világ érzékelését egy folyamattá alakítja, ahol az anyagi világban megjelenő törvények tapasztalatok sorává változnak az által, hogy a valóságnak mindig csak egy piciny szeletét érzékelhetjük.
Mivel a Föld az anyagi világ elnevezése, ezért a Földből a jelenben éppen megjelenő és érzékelhető részét nevezi Isten Földnek. Ez a rész a Száraz, ami a jelenben érzékelhető tapasztalat.
Mivel a múlt és a jövő nem érzékelhető a számunkra, azokat csak a már megismert tudásunk alapján vagyunk képesek elképzelni, ezért a valóság érzékelése csak a jelenben lehetséges, és csak az éppen megjelenő tapasztalat valóságosságában lehetünk biztosak.
Az érzékelés korlátozottsága miatt a Földből csak a Száraz az, amit érzékelhetünk, ezért a Szárazat nevezi Isten Földnek.
A Föld jelentése nem korlátozódik a jelen pillanatra, a Föld létezik minden időben és térben is mindenhol, de a megismerési folyamat csak úgy jöhet létre, ha a tudat érzékelése korlátozott, hogy részleteiben is képes legyen megismerni a világot, a megjelenő valóságot.
Amíg a tudat érzékelése korlátozott, addig adott a megismerés lehetősége, addig képes a törvények megjelenését különféle módokon megtapasztalni. Amíg a tudat az emberi testen keresztül érzékeli az anyagi világot, addig az érzékelés egy idővonal szerint valósul meg, és a megjelenő tapasztalatok alapján az értelem folyamatosan egyre jobb és pontosabb értelmezéseket hoz létre a tapasztalatok alapján, és azok a folyamatban folyamatosan tesztelhetőek, hogy mennyire felelnek meg a megjelenő valóságnak.
A Száraz így jogosan lett Földnek nevezve, mert számunkra csak a jelen pillanatban éppen megjelenő tapasztalatra korlátozódik a valóság megjelenésének érzékelése.
Isten a Szárazat Földnek nevezi, hogy ezt még konkrétabban kifejezze. A valóság nem az, amit a tudásunk alapján el tudunk képzelni a múltból és a jövőből, mert azokban csak az jelenik meg, amit eddig megértettünk, tudni vélünk a világ törvényeiről.
A jelenben megjelenő tapasztalat viszont egy olyan kapu, ami folyamatosan a rendelkezésünkre áll és betekintést nyújt a valóságba.
Számunkra ennyi érzékelhető a valóságból.
A tudat olyan, mint egy zseblámpa, ami folyamatosan halad, folyamatosan feltérképezi azt, amit megvilágít, de nem rögzíti az eseményeket. Ami felett elhaladt, azt értelmezi és az értelmezései szerint képes elképzelni azt, amit korábban megtapasztalt, és az értelmezései alapján képzeli el azt is, amit a jövőben meg fog világítani.
„És Isten lelke lebeg vala a vizek felett.”
A valóság viszont létezik teljes egészében, minden időben és térben is mindenhol, ezért valójában nem a tudat elképzelései valósulnak meg, hanem az elképzelések és a valóság közötti ellentét jelenik meg a megismerés során.
A Száraz elnevezése után a Föld a biztos pont. A jelenben biztosan a megjelenő valóságot érzékeljük, és az elképzeléseinket a megjelenő valósággal összehasonlítva képesek vagyunk a meghatározásainkat pontosítani, részletesebben leírni és képesek vagyunk új meghatározások létrehozására is.
Amíg nem megváltoztatni akarjuk a megjelenő valóságot, hanem megérteni a valóság megjelenését meghatározó törvényeket, addig a tudásunk folyamatosan nő, egyre pontosabban és egyre részletesebben ismerjük meg a törvényeket, melyek az anyagi világot meghatározzák.