Csúszó-mászó állatok (vízi): Érzetek.

Csúszó-mászó állatok (vízi): Érzetek.

Egyszerűbb, könnyen meghatározható érzések, melyek a bonyolultabb érzések elemei is egyben.

Mózes1 1:20-23

A vízi állatokat érzelmekként határoztuk meg, melyek konkrét érzelmeket jelentenek: „nemük szerint”.

A csúszó-mászó állatok nincsenek konkrétabban meghatározva, a héber szöveg szerint hemzsegő, nyüzsgő apró élőlényeket jelent. Nincs konkrét állatfaj, tehát nincsenek „nemük szerint” meghatározva. Az itt használt héber szó nem jelent konkrétan „csúszó-mászó” élőlényeket, csak a fordítások nevezték így el őket, nincs a mozgásuk módjaira utaló kifejezés a héber szövegben, csak általánosságban írja le a vizekben élő életformákra, melyek aprók és „meghatározatlanok”.

A vízben, azaz a tudattalanban lévő olyan tartalmak, melyeket nem tudunk konkrét érzelmekként leírni a jelenlegi tudásunk szerint. Mai tudásunk szerint érzeteknek nevezhetjük őket, melyeket még érzelmi szinten sem tudunk meghatározni.

Ha az érzelmek működését meg tudjuk határozni, akkor azok már nem érzelmek. Az érzelem attól érzelem, hogy nincs meghatározásunk a megjelenésére. Amilyen mértékben már meg tudjuk határozni azt, ami megjelenik, az már meghatározás, és amilyen mértékben még nincs meghatározásunk a megjelenő valóságra, olyan mértékben jelenik meg az érzelem.

Az érzelmek így a megismerési folyamat során egyértelműen meghatározásokat jelentenek, de olyan meghatározásokat, amelyeket még nem ismerünk. Ebből az is következik, hogy a számunkra ismeretlen meghatározások is információból állnak. Azért nem tudja az értelem megalkotni a meghatározásokat, mert még nem áll rendelkezésre elegendő információ hozzá, de valamennyi információ már rendelkezésre áll, ezért jelenik meg először az érzelem, majd a pontatlan meghatározásaink, mivel eleinte még nincs elegendő tapasztalat és elegendő információ a valódi meghatározás létrehozásához.

Ezek a töredékinformációk lehetnek az apró állatok, melyek még nem elegendőek a megjelenő tapasztalat leírására, ezért a tapasztalatban érzelmekként azonosítja az értelem azt, ami megjelenik, a töredékinformációkat pedig, melyeket nem tud felhasználni egy magyarázat létrehozásához, érzetekként lehet azonosítani, mivel jelen lévő információkról van szó, de ezek nem használhatók fel a magyarázatok megalkotásához, nem kerülnek felhasználásra a meghatározásokhoz.

A maradék információk, amik jelen vannak, ezért a valóság megjelenései, de nem lehetséges felhasználni őket, mert még hiányoznak olyan információk, melyek segítségével logikusan össze lehetne kapcsolni őket egy érvényes meghatározássá. De mivel a tapasztalatokban már jelen vannak, ezért a valóság megjelenései, érzékelt információk, így mindenképpen egy világot meghatározó törvény elemei.

Ezek is élők, ezek is élőlények, mert nem tudjuk, hogy milyen következményei lesznek a jelenlétüknek.