Kisebbik világító: Érzelem

Kisebbik világító: Érzelem.

1Mózes 1:14-19

A kisebbik világító test, mint érzelem, következetesen adja magát a nagyobbik világító test és a csillagok meghatározásaiból.

Itt is az idő jelenti a meghatározáshoz vezető út megértését. A második teremtési ciklusban meghatározásra került az idő, míg a harmadik ciklusban a tapasztalatok sora, mely az időben már képes egymás után megjelenni. Lehetségessé válik a megismerési sor létrehozása a megfelelő tapasztalatok sorba rendezésével.

Az érzelem is értelmezett információ, mert a tapasztalatok értelmezése hozza létre az érzelmeket is. A Nagyobbik világítótól az különbözteti meg, hogy a rendelkezésre álló információból létre lehet-e hozni egy meghatározást vagy sem. A tapasztalatok ismétlődése egyre pontosabb ismereteket nyújt, de amíg nincs elegendő tapasztalat és információ egy esemény okának a megértéséhez, addig a megjelenő reakcióinknak csak az ismétlődését tudjuk megállapítani, az okát nem.

Amikor már felismerjük az ismétlődő tapasztalatokra adott ismétlődő reakcióinkat, de még nem vagyunk képesek azokat megérteni és meghatározni, addig azokat érzelmekként azonosítjuk. Az érzelmeinkre nem tudunk magyarázatot alkotni, mert ha magyarázatot tudnánk létrehozni az adott érzelem megjelenésére, akkor már meghatározás volna, amit a további tapasztalatok egyre pontosabbá tennének. Amikor még csak az ismétlődő reakcióinkat ismerjük fel, akkor ezeket érzelmi reakciókként azonosítjuk, és a reakcióink alapján az érzelmeket vagyunk képesek leírni, meghatározni, de a megjelenő tapasztalatokat nem tudjuk értelmezni, nem tudjuk meghatározni.

Az érzelmeink ezért nem tudatos tetteket határoznak meg, amiket képesek vagyunk megérteni és a saját tetteinkként azonosítani, sőt, az akaratunknak értelmezni, mert nem tudjuk megjósolni, hogy mi fog történni. Az érzelmi reakcióinkat semmilyen módon nem tudjuk előre jelezni, mert nincsenek meghatározásaink, amelyeknek a működését értelmezni tudnánk.

Az érzelmek viszont épp úgy énazonosak, mint a meghatározásaink, és így az érzelmi reakcióinkat is a saját tetteinkként értelmezzük a tudatos én szempontjából.

Így uralkodik a tudatos én nappal, és a tudattalan én éjszaka. Mindkettő tettei és akarata énazonos, de csak az egyiket vagyunk képesek megérteni, mert az érzelmek azért érzelmek, mert még nincs lehetőségünk meghatározásokat létrehozni a megértésükhöz.

Az érzelmek esetében is lényeges megérteni, hogy az érzelmek megjelenéséhez is tapasztalatok szükségesek. A tapasztalatok ismétlődését és az arra adott reakcióinkat először érzelmekként vagyunk képesek azonosítani, majd a tapasztalatok további ismétlődésével már meghatározásokat is létre tudunk hozni, míg a tapasztalatok további ismétlődésével a meghatározásaink egyre pontosabban írják le a tapasztalatot. Ebben a folyamatban a megjelenő érzelem nagyon erősen jelenik meg, és a megismerési folyamat során folyamatosan gyengül, míg legvégül teljesen eltűnik, mert az ismétlődő tapasztalatok eredményeképpen egyre pontosabban megértjük a tapasztalatokban megjelenő törvényt és annak működését, kapcsolatát a többi törvénnyel, és a törvények között elfoglalt helyét.